ISMERTETŐ

…a vízözön egy időszak végét és egy új kor kezdetét jelenti. Kultúrákat köt össze, Ádám és Krisztus, az Ószövetség és az Újszövetség, a zsidók és a keresztények közötti közösség, folytonosság jelképe, sőt: a zsidó-keresztény kultúrát megelőző korokhoz is kapcsol, hiszen a Gilgames eposzban foglalt akkád mítosz bárkaépítője, Ut-Naphisti és a titán Prométheusz fia, Deukalion, a görög bárka építője is Noé előképe.

„És látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz. Megbáná azért az Úr, hogy teremtette az embert a földön” – olvasható Mózes I. könyvében. „A mindenható Zeusz megundorodván attól, hogy az istentelen pelaszgok emberhúst esznek, nagy vízözönt indított a földre, hogy kiirtsa az egész emberi nemet” – hangzik a görög mítosz. Platón is tud egy szörnyű özönvízről: „…Eljött egy súlyos nap és éjjel, amikor a ti egész haderőtöket is egyszerre elnyelte a Föld, és Atlantisz szigete is a tengerbe merülve letűnt” – írja a Timaioszban. Az indián törzsek mítoszaiban és a polinéz legendákban is megjelenik az özönvíz.

Noé azonban az őskáoszba visszahulló ember kivezető útját mutatja.

Letölthető e-könyv