ISMERTETŐ

Ha egyetlen jelzőt mondhatnék Búth Emília gyerekverseire, a gyöngéd szót választanám, de nem érném be ennyivel, és így folytatnám: gyöngéd és finom, következésképpen halk, még akkor is visszafogott, amikor sodróan táncos, vidám. Verseinek többsége arra indít, hogy felnőtt olvassa a kisgyereknek (és önmagának), amit segít, hogy a könyvet a költő saját kezű papírkivágásai, ahogy o mondja, „nyirkái” illusztrálnak… Tudom, szinte illetlen volna az egyetlen jelzőt ilyen sok szóval kísérni, mégis megtenném, mint ahogy itt is szeretnék túllépni a reklámozás közhelyein, mai kocsmáin, és költőtársam Papírkalandját személyes olvasói élményeim és szakmai véleményem alapján ajánlani.
(Horgas Béla)